Projekt címe:  „DIFPOLMINE” Diffúzan szennyezett bányászati területek kezelése (Diffuse pollution from mining activities)

Program neve: EU Life

Pályázati azonosítószám: LIFE 02 ENV/F/000291

Projekt futamideje: 2002. 10. 01.  – 2006. 12. 31.

Projekt típusa: Demonstrációs projekt

Projekt partnerek:

ADEME ( Franciaország) (Konzorciumvezető)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)

IRH Environment (Franciaország),

Hasselt University (Belgium),

Összefoglaló:

A DIFPOLMINE projekt átfogó célja kidolgozni egy olyan környezeti kockázatmenedzsment módszert a franciaországi La Combe du Saut / Salsigne felhagyott aranybánya területére, mely adaptálható és továbbfejleszthető más bányászati eredetű pontszerű és diffúz szennyezőforrás által szennyezett területre is (http://www.difpolmine.org). A Salsigne-ra kidolgozott DIFPOLMINE módszer adaptálhatóságát és továbbfejlesztését Magyarországon, a Gyöngyösorosziban található felhagyott ólom és cinkbánya diffúzan szennyezett területén demonstráltuk. Ezúton a cél a két terület hasonlóságának és különbözőségeinek feltérképezése és egy területspecifikus környezeti kockázatmenedzsment kidolgozása a La Combe du Saut / Salsigne terület tapasztalatai alapján. A DIFPOLMINE projektben a franciaországi La Combe du Saut területen a pontforrások eltávolítása után maradt és a szétszórt, diffúzan szennyezett nagy területek kockázatcsökkentését dolgozták ki és kivitelezték. Mivel a területen a víz általi erózió a legjelentősebb transzportútvonal a szennyezőanyag (As) számára, a kockázatcsökkentést a területen átfolyó és lefolyó vizek menedzsmentjével és a szennyezett terület fitostabilizációjával oldották meg. A Projekt magyarországi demonstrációs területe, Gyöngyösorosziban, a Mátrában, a Toka patak vízgyűjtőjében a felhagyott színesfémérc bánya pont és diffúz források által szennyezett területe volt. Munkánk során ehhez dolgoztunk ki egy kockázatalapú koncepciót, mely nem csak a diffúzan szennyezett területek, hanem a pontszerű szennyezőforrások menedzsmentjét is felöleli. A koncepció pontszerű szennyezőanyag-forrás szintjéről indult és vízgyűjtő szinten került kidolgozásra térinformatikai modellezés (GIS) segítségével. Modellünk a transzportútvonalakon kívül az érintett környezeti elemeket, valamint a veszélyeztetett területhasználat-specifikus receptorokat is tartalmazza. A domináns kockázatot a víz jelenti, ezért nagy jelentőséget kapott a lefolyó víz terjedési útvonala (runoff). A kockázatot a GIS alapú Terjedési Modell segítségével számítottuk ki. A tényleges kockázatot a teljes terület, valamint az al-területekről származó szennyező anyag kibocsátással jellemeztük. Így lehetőség nyílt az alterületek és szennyező-források rangsorolására. A kvalitatív kockázatfelmérés kvantitatívval párosult. A kvantitatív kockázatfelmérés lépcsőzetes, iteratív, adathiány esetén is használható és PEC/PNEC alapú. Kiszámítható a javasolt kockázatcsökkentési módszer várható eredménye, előrejelezhető a pontszerű szennyezőforrás eltávolításának hatása, illetve a kibocsátás mértékének csökkentése a remediáció célértékéhez viszonyítva. A kockázatcsökkentés célja a területről lefolyó víz mennyiségének csökkentése és a víz minőségének javítása. www.difpolmine.org