huen

Author Archive

  • Baktériumok együttműködését befolyásoló ciklodextrin alapú csapdák (OTKA Kutatás)

                  

                    

    Projekt címe: Baktériumok együttműködését befolyásoló ciklodextrin alapú  csapdák

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Program neve: OTKA kutatás

    Pályázati azonosítószám: NKFI 125093

    Projekt futamideje: 2017. 10. 01 – 2020. 09. 30

    Projekt típusa: Kutatás (nem konzorciális)

    Projekt partnerek: Cyclolab Ciklodextrin Kutató-Fejlesztő Kft. (Kutatóhely)

    BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Közreműködő)

    Összefoglaló: A baktériumpopulációk egyedei közötti együttműködés tipikus formája a quorum sensing (QS), mely jelzőmolekulák kibocsátása és érzékelése útján ad információt a közösség tagjainak az egyedsűrűségről. Ez teszi lehetővé, hogy a baktériumok közösségként (kvázi többsejtű szervezetként) működjenek. Bizonyos sejtkoncentráció felett kezdődik a biofilmképzés, toxinok, virulenciafaktorok közös termelése, antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség (rezisztencia) kifejlesztése, egyes fajoknál fény kibocsátása (biolumineszcencia), stb. A QS a sejtsűrűségről folytatott kommunikáció. A Gram negatív baktériumok N-acil-L-homoszerinlaktonok (AHL), a Gram-pozitív baktériumok bizonyos peptidek kibocsátásával jeleznek. Kutatásunk célja a jelzőmolekulák megkötésére képes ciklodextrin (CD)-alapú csapdák kifejlesztése, hogy ezáltal gátoljuk a baktériumok együttműködését, pl. a biofilmképzést, fénykibocsátást, fertőzőképességét. Egy sor CD-származékot állítunk elő és próbálunk ki különféle bakteriális tesztekben: monomereket és polimereket, pozitívan és negatívan töltött származékokat, hosszabb-rövidebb alkilláncokkal, esetenként fluoreszkáló csoportokkal is dekorálva.
    Kifejlesztünk egy egyszerű szűrővizsgálatot a fényt kibocsátó A. fischeri baktériummal, és ezzel tanulmányozzuk első lépésben a különféle CD-származékokat.
    Kölcsönhatás-vizsgálatokat is végzünk, hogy mélyebben értsük a CD-alapú csapdák működését, és hogy találjunk különösen hatékony származékokat a gyűrű üregének mérete, töltése, a szubsztituensek minősége és száma tekintetében.

    Posted at 2018-02-27 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Vörösiszap hatása homoktalajok mikrobiális aktivitására (OTKA PD115871)

    Projekt címe: Vörösiszap hatása homoktalajok mikrobiális aktivitására

    Program neve: OTKA PD

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: PD 115871

    Projekt futamideje: 2016.01.01. –  2017.12.31.

    Projekt típusa: Posztdoktori projekt (nem konzorciális)

    Projekt partner: BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Kutatóhely)

    Összefoglaló: A vörösiszap, amely egy ipari melléktermék, újrahasznosítható talajjavító anyagként homoktalajokban. Az eddigi kutatások azonban főként a vörösiszapnak a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásával foglalkoztak és nem vizsgálták a talaj mikrobiális aktivitásában bekövetkező változásokat. A projekt fő célkitűzése, hogy tisztázza a vörösiszapnak a talaj mikroflórájának aktivitására gyakorolt hatásait a kezelt homoktalajokban, és hogy azonosítsa a rövid és közepes távú változásokat a mikrobiális aktivitásban és a mikrobiális közösség szerkezetében. További cél a vörösiszap saját mikroflórájának vizsgálata.

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Vörösiszap hatása a talaj biótára (OTKA PD_16)

    Projekt címe: Vörösiszap hatása a talaj biótára

    Program neve: OTKA PD_16

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: PD 121172

    Projekt futamideje: 2016.10.01. –  2019.09.30.

    Projekt típusa: Posztdoktori projekt (nem konzorciális)

    Projekt partner: BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Kutatóhely)

    Összefoglaló: A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke, többféle újrahasznosítása lehetséges, melyek közül az egyik az agronómiai hasznosítás, például homoktalajok javítására. Ugyanakkor ma még keveset tudunk a vörösiszapnak a talaj biológiai aktivitására gyakorolt hatásáról. A projekt fő célja az, hogy megértsük, hogy a vörösiszap hogyan hat a talaj biota aktivitására és életkörülményire. Igyekszünk meghatározni az összefüggéseket a kezelt homokos talajban rövid és hosszú távon lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai változások között

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Bioszén felületkémiai és fizikai jellemzőinek talajbiológiai hatásai különböző bioszén-talaj rendszerekben (OTKA Kutatás)

    Projekt címe: Bioszén felületkémiai és fizikai jellemzőinek talajbiológiai hatásai különböző bioszén-talaj rendszerekben

    Program neve: OTKA Kutatás

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: NKFI120464

    Projekt futamideje: 2016.11.01 – 2019.10.31.

    Projekt típusa: Kutatás (nem konzorciális)

    Projekt partnerek: BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Kutatóhely)

    Összefoglaló: A szakirodalomban jelenleg kevés információ lelhető fel a bioszén fizikai-kémiai tulajdonságainak talajközösségre gyakorolt hatásáról.
    Pályázatunk fő célja, ehhez kapcsolódva, kölcsönhatások elemzése és összehasonlító értékelése különböző bioszén-talaj rendszerekben, különös tekintettel a bioszén felületkémiai valamint fizikai jellemzőinek  talajbiótára gyakorolt hatásaira. Olyan alapfolyamatok felderítését célozzuk meg, amelyekkel a bioszén befolyásolja a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását, szerkezeti jellemzőit továbbá élőhely funkciójának ellátását a mikroorganizmusok, növényi gyökerek és talajlakó állatok számára.

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • „SCALE” Szkandium vegyületek és szkandium alumínium ötvözetek előállítása európai fémipari melléktermékekből (H2020-EU.3.5.3)

    Projekt címe: „SCALE” Szkandium vegyületek és szkandium alumínium ötvözetek előállítása európai fémipari melléktermékekből (Production of Scandium compounds and Scandium Aluminum alloys from European metallurgical by- products)

    Program neve: H2020-EU.3.5.3

    Támogató: Európai Unió

    Pályázati azonosítószám: ID: 730105

    Projekt futamideje: 2016.12.01. – 2021.05.31.

    Projekt típusa: konzorciális

    Projekt partnerek: Konzorcium: http://cordis.europa.eu/project/rcn/206331_en.html

    Összefoglaló: 

    A projekt fő célkitűzése az Európai Unió területén található, nagy szkandium tartalmú hulladékok, kiemelten 100-150ppm Sc-ot tartalmazó vörösiszap (alumíniumgyártás hulladéka), valamint 50-100 ppm Sc-ot tartalmazó savas TiO2 gyártási hulladék hatékony hasznosítása Sc kinyerésre. Ezek a szkandium tartalmú hulladékok hatékony technológiai megoldásokkal, hozzájárulhatnak a repülőgépgyártó és a high-tech ipar számára nélkülözhetetlen Sc igény kielégítésére EU szinten. A cél elérése érdekében a projekt innovatív technológiákat fejleszt az említett hulladékokban található Sc kinyerésére, továbbá Sc-Al ötvözet gyártására. A technológiafejlesztés mellett fontos szerepet kap ezen technológiák műszaki, gazdasági és környezethatékonyságának értékelése laboratóriumi és ipari léptékben is.

    A szkandium ritkaföldfém, amit bár kis mennyiségben használunk, stratégiai nyersanyaga a modern járműiparnak, emellett a légi, a telekommunikációs ágazatokban, a világítástechnikában és a 3D nyomtatásban is kulcsfontosságú.

    Ugyanakkor, a szkandium termelés jelenleg Ázsiára és Oroszországra korlátozódik. Európában nincs szkandium termelő ipar, viszont sok olyan iparág van, mely Sc tartalmú ipari hulladékot termel. A SCALE projekt kiemelt célkitűzése egy szkandium forrásláncot biztosítani EU szinten az európai repülőgépgyártás és high-tech ipar számára, ezáltal pedig hozzájárulni a nyersanyagimport csökkentéséhez.

    A BME csoport részt vesz a kifejlesztett technológiák fenntarthatóságának felmérésében, valamint az európai szkandium kinyerés- feldolgozóipar alapjainak létrehozásában.

    A fenntarthatóság felmérése témán belül, csoportunk értékeli a technológiák, a használt vegyi anyagok, a termékek, melléktermékek, hulladékok környezeti hatásait direkt kontakt ökotoxikológia tesztek alkalmazásával, továbbá részt vesz a technológiák életciklus elemzésében.

    Kutatócsoportunk kiemelt feladata továbbá a pályázat keretében – az európai szkandium tartalmú hulladékok/melléktermékek nyilvántartását célozva – létrehozni a szkandium tartalmú hulladékok környezetvédelmi adatbázisát az ENFO-MOKKKA adatbázisba illesztve.

    Weboldal: http://scale-project.eu/

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  •  Innovatív technológia kifejlesztése és alkalmazása szerves mikro-szennyezőanyagok eltávolítására (TÉT_FR_16)

    Projekt címe: Innovatív technológia kifejlesztése és alkalmazása szerves mikro-szennyezőanyagok eltávolítására

    Program neve: Magyar-Francia Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködés, TÉT_FR_16

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: TÉT_16-1-2016-0107

    Projekt futamideje: 2017.01.01. –  2018.12.31.

    Projekt típusa: kétoldalú együttműködés

    Projekt partner: École Nationale Supérieure de Chimie de Rennes, L’Equipe Chimie et Ingénierie des Procédés, https://www.ensc-rennes.fr/recherche/equipe-cip/

    Összefoglaló: A projekt célja hatékony biodegradációs módszerek kidolgozása mikro-szennyezőanyagok vízből történő eltávolítására. A célvegyületek elsősorban gyógyszerhatóanyag maradványok, melyek bár a vizekben csak kis mennyiségben (μg/l vagy ng/l) vannak jelen, mégis specifikus káros hatásokat okozhatnak sejt- és molekuláris szinten. Cél bioaugmentációs technológia alkalmazása exogén törzsek vagy mikrobiális közösségek felhasználásával.

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Részt vettünk az ICEEM09 konferencián, Bolognában

    A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia (KMBCS) csoportja 4 előadással vett részt a 9. Nemzetközi Környezetmérnöki és Környezetmenedzsment Konferencián (ICEEM09) Bolognában, 2017. szeptember 6. – 9. között.

    Ebben az évben a konferencia (ICEEM09), a gazdasági fejlődés új európai paradigmáira, a körkörös gazdaság és környezeti fenntarthatóság témára koncentrált, az alábbi 6 témakörben:

    1. Környezeti biotechnológia a körkörös gazdaságban
    2. Víz és szennyvíz: technológiák, visszaforgatás és értékesítés
    3. Fenntartható hulladékgazdálkodás, valamint fenntartható vegyi anyag, anyag, és energia felhasználás
    4. Fenntarthatóság felmérése és öko-innováció
    5. Új anyagok alkalmazása a környezetben és energia nyersanyaként
    6. A környezeti szennyezettség monitoringja és modellezése

    A ICEEM09 konferencia programja megtekinthető a csatolmányban és itt.

    A KMBCS csoport 3 bioszenes és 1 vörösiszapos témával vett részt a konferencián.

    • Molnár Mónika bemutatta a bioszenek előszűrésére, rangsorolására alkalmazott komplex felmérési metodikát az alábbi előadásban:
      “Mónika Molnár, Viktória Feigl, Emese Vaszita, Katalin Gruiz, Éva Farkas: Screening and ranking methodology applied to biochars aimed at soil improvement”
    • Farkas Éva ismertette az előszűrés eredményeként kiválasztott bioszenekkel végzett hosszú-távú talaj-mikrokozmosz kísérlet eredményeit az alábbi előadásban:
      “Éva Farkas, Viktória Feigl, Éva Ujaczki, Ildikó Fekete-Kertész, Mária Tolner, Emese Vaszita, Katalin Gruiz, Mónika Molnár: Microcosm incubation study for monitoring the mid-term effects of biochar on acidic sandy soil”
    • Vaszita Emese, beszélt a bioszén, mikrobiális oltóanyag és komposzt savanyú homoktalajra gyakorolt komplex hatásairól 60 napos tenyészedényes kísérlet alapján, az alábbi előadásban:
      “Mónika Molnár, Virág Kordisz, Emese Vaszita, Nikolett Uzinger, Márk Rékási, József Kutasi, Viktória Feigl, Mária Tolner, Katalin Gruiz, Éva Farkas: The effect of biochar combined with PGPR and compost on an acidic sandy soil – a pot experiment”
    • Feigl Viktória, mikrokozmosz kísérlet alapján beszélt a vörösiszap talajbiótára gyakorolt hatásáról homoktalajban, az alábbi előadásban:
      “Viktória Feigl, Ivett Kerekes, Éva Farkas, Mónika Molnár: The effect of red mud on the soil biota in sandy soils – a microcosm experiment”

    Posted at 2017-09-11 » By : » Categories : Friss hírek »