Author Archive
-
Részt vettünk a 19. Nemzetközi Ökotoxikológiai Szimpóziumon (ISTA19)
Csoportunk képviseltette magát a Görögországban, Thessaloniki-ben lezajlott 19. Nemzetközi Ökotoxikológiai Szimpóziumon (http://ista19.civil.auth.gr/), melyet a helyi Aristotle Egyetem, Építőmérnöki Karának Hidraulika és Környezetmérnöki csoportja szervezett az Ökotoxikológia és Környezetbiztonsági Egyesület (SECOTOX) közreműködésével.
A kétévente szervezett ISTA konferencia-sorozat 1983 óta biztosít együttműködési lehetőséget kutatók, menedzserek és törvényhozók számára a környezettudományok, a biztonság és egészségügy minden területén. Az ISTA lehetőséget nyújt a résztvevők számára az ökotoxikológia és kockázatfelmérés témakörben megjelent újdonságok, módszerek megtárgyalására, valamint az alapot képező és innovatív elvek megismerésére.
A z ISTA 19 programja letölthető a rendezvény weboldaláról: http://ista19.civil.auth.gr/deadlines-2/
Tolner Mária képviselte csoportunkat a szimpóziumon, ahol a talaj mikrobiológia és ökotoxikológia témakörben posztert mutatott be, az alábbi címmel, a bioszén savanyú homoktalajra és televényféregre (Enchytraeus albidus), mint talajlakó organizmusra gyakorolt rövid-távú hatásáról:
A poszter előadás összefoglalója letölthető az ISTA 19 weboldalról: (http://ista19.civil.auth.gr/wp-content/uploads/2019/08/Abstracts_ISTA-2019.pdf page 39)
-
ELECTRA H2020-NMBP-BIO-CN-2018
Projekt címe: ELECTRA – Alacsony energia és vegyszer befektetésű, elektrokémiai alapú gyorsított bioremediáció (Electricity driven Low Energy and Chemical input Technology foR Accelerated bioremediation)Projekt weboldala: https://www.electra.site
Program neve: H2020-NMBP-BIO-CN-2018
Projekt típusa: RIA (kutatási és innovációs tevékenység)
Támogató: European Union / European Commission
Támogatási szerződés száma: 826244
Projekt futamideje: 2019. 01. 01 – 2022. 12. 31
Projekt típusa: konzorciális
Projekt partnerek:
Intézmény neve
Rövid neve Ország
1(Koordinátor) FACHHOCHSCHULE NORDWESTSCHWEIZ FHNW CH 2 ALMA MATER STUDIORUM – UNIVERSITA DI BOLOGNA UNIBO IT 3 POLYTECHNEIO KRITIS TUC GR 4 UNIVERSITAT DE GIRONA UdG ES 5 UNIVERSITEIT GENT UGent BE 6 UNIVERSITA DEGLI STUDI DI ROMA LA SAPIENZA UNIRM IT 7 CONSIGLIO NAZIONALE DELLE RICERCHE CNR IT 8 HELMHOLTZ-ZENTRUM FUR UMWELTFORSCHUNG GMBH UFZ DE 9 IEG – TECHNOLOGIE GMBH IEG DE 10 BUDAPESTI MUSZAKI ES GAZDASAGTUDOMANYI EGYETEM BME HU 11 UNIVERSITAET DUISBURG-ESSEN UDE DE 12 METFILTER SOCIEDAD LIMITADA METFI ES 13 AVECOM AVEC BE 14 REGENHU SA REGEN CH 15 POTEN ENVIRONMENTAL GROUP CO., LTD. POTEN CN (Kína) 16 EIDGENOSSISCHES DEPARTEMENT FUR VERTEIDIGUNG, BEVOLKERUNGSSCHUTZ UND SPORT VBS (DDPS) CH 17 ENI S.p.A. ENI IT 18 Institute of Microbiology, Chinese Academy of Sciences (Beijing) – kínai koordinátor IMCAS CN (Kína) 19 Research Centre for Ecology and Environmental Sciences, Chinese Academy of Sciences (Beijing) RCEES CN (Kína) 20 Nanjing University (Nanjing) NJU CN (Kína) 21 University of Science and Technology, Chinese Academy of Sciences (Hefei) USTC CN (Kína) 22 Nanjing Agricultural University NJAU CN (Kína) Összefoglaló:
Az ELECTRA európai-kínai konzorciumban megvalósuló négy éves EU forrásból finanszírozott projekt, melynek célja elektrokémiai alapú, innovatív bioremediációs technológiák fejlesztése lépték-növelt kísérletekben és 4 technológia szabadföldi alkalmazása szennyezett környezeti elemek in situ remediációjára.
Mivel világszerte elterjedt a szerves és szervetlen szennyezőanyagok, valamint a műtrágya/tápanyagok okozta szennyezettség, az ELECTRA projekt kifejezetten a szénhidrogének és származékaik, újonnan felmerült szennyezőanyagok, fémek és tápanyagok, valamint ezek keverékének szennyvizekből, szennyezett talajvízből, üledékből és talajból történő elektrokémiai alapú gyorsított eltávolítását tűzte ki célul.
A következő szennyezőanyagok gyorsított eltávolítását tervezi megvalósítani a projekt az említett környezeti elemekből:
- Szénhidrogének (TPH: policiklikus aromás szénhidrogének és alkének) és azok halogénezett származékai (e.g. klórozott alifás szénhidrogének (CAHs), poliklórbifenolok (PCB, halogénezett aromások);
- Fémek (Sb, Pb, As, Hg, Cd, Zn);
- Tápanyagok (NH4+ és NO3-)
- Elterjedőben lévő mikroszennyező anyagok: antibiotikumok (e.g. fluoroquinolonok és szulfonamidek); égésgátlók és endokrin rendszert károsító vegyi anyagok (e.g. tetrabromobisfenol A és bisfenol A) és peszticidek (e.g. bromoxinil és propikonazol
Az ELECTRA projekt biztosítja a tervezett biotechnológiák fenntarthatóságát a technológia életciklus elemzés (LCA) igényeinek megfelelő, költség-, valamint a környezeti hatás- és kockázat elemzésén keresztül.
LCA-t alkalmazunk a technológiák környezeti aspektusainak felmérésére, kockázatfelmérést a tervezett szabadföldi kísérletek környezetében azonosított veszélyekre és expozíciókra, költséghatékonyság elemzést végzünk a technológiafejlesztés kezdeti fázisában és az eredményeket folyamatosan figyelembe vesszük a fejlesztés során.
A technológiafejlesztés során szerzett tudást a technológia paraméterek, változók és eredmények tekintetében, integráljuk egy környezeti döntéstámogató rendszerbe, mely segít a hatékony bioremediációs technológia kiválasztásában.
A BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék, Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia csoportja fő feladata a kísérletek ökotoxikológiai monitoringja.
Kidolgozunk egy probléma-specifikus, komplex ökotoxikológiai módszer-együttest a szennyezőanyagok és keverékeik toxikus hatásának követésére a kifejlesztett bioremediációs technológiák alkalmazása előtt és után, különböző környezeti elemre (szennyezett talajban, talajvízben, üledékben, szennyvízben).
A tesztorganizmusok minimum 3 trófikus szintet képviselnek, ezért az eredmények extrapolálhatók a teljes ökoszisztémára.
A szennyezőanyagok akut, krónikus és genotoxikus hatásainak mérésére szabványmódszereket (ISO and OECD szabványok) vagy szennyezőanyag-specifikus módszereket tervezünk alkalmazni (például mikro-szennyezőanyagokra D. magna szívritmus teszt).
A szennyezőanyag és szennyezett környezeti elem-specifikus ökotoxikológiai módszer-együtteshez az alábbi tesztorganizmusok kombinációit alkalmazzuk:
Aliivibrio fischeri (vízi világító baktérium), Bacillus subtilis (talaj baktérium), Salmonella typhimurium (Ames-tesztre), Lemna minor (vízi növény), Sinapis alba és Triticum aestivum (szárazföldi növény), Tetrahymena pyriformis (protozoan), Daphnia magna (vízi rákféle), Heterocypris incongruens (üledéklakó ostracoda), Folsomia candida (talajlakó rovar), Enchytraeus albidus (giliszta).
Talaj és üledékminták vizes kivonatait, valamint a teljes talajt/üledéket egyaránt teszteljünk DTA (direkt ökotoxikológiai teszt) alkalmazásával. A DTA segítségével kimutathatóak a kémiai módszerekkel nem mért/mérhető, de létező veszélyes összetevők.
Részt veszünk a toxikus hatások értékelésében a technológia életciklus elemzése, a kockázatfelmérés, a költséghatékonyság felmérés során, valamint a környezeti döntéstámogató rendszer megvalósításában.
A döntéstámogató rendszer segítségével optimalizálható a kifejlesztett biodegradációs technológia, költség és környezeti szempontból, mivel a rendszer kimutatja azokat a folyamatokat és anyagáramokat, amelyek erőteljesen befolyásolják a környezeti hatásokat és a költségeket.
-
Előadás a “Kritikus nyersanyagok menedzsmentje és szkandium tartalmú hulladékok feldolgozása európai szinten” témájú workshop-on, Berlinben, 2018. november 26-27. között
A SCALE projekt, valamint a német anyagkutatási és fejlesztési intézet (BAM: The German Federal Institute for Materials Research and Testing) szervezésében előadássorozattal egybekötött munkaértekezletre került sor Berlinben, 2018. november 26-27-én, a kritikus nyersanyagok menedzsmentje, valamint az európai szkandium tartalmú hulladékok hasznosítása és nyilvántartása témában.
Részt vettek a témában érintett szakemberek, kutatók, fejlesztők, mérnökök, hivatalok és a SCALE konzorcium tagjai.
Csoportunk mindkét értekezleten képviseltette magát.
Dr. Ujaczki Éva tartott előadást, csoportunk nevében, az általunk létrehozott ENFO-MOKKA környezetvédelmi adatbázisról, mely magába foglalja a SCALE projektben létrehozott szkandium tartalmú hulladékok adatbázisát. A SCALE adatbázis lehetőséget teremt további kritikus elemet tartalmazó hulladékokra vonatkozó adatok, információk nyilvántartására is.
Az előadás (E. Vaszita, V. Feigl, É. Ujaczki, I. F. Kertész, Z. Berkl & M. Molnár, Budapest University of Technology and Economics: Hungarian ENFO MOKKA environmental database: Environmental information on scandium containing wastes) letölthető a SCALE projekt weboldaláról: http://scale-project.eu/scandium-workshop/
-
Dr. Molnár Mónika bemutatta kutatásainkat a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara (VBK) 145. évfordulójának rendezvényén
Tudományos szimpóziummal ünnepelte alapításának 145. évfordulóját a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara (VBK).
A szimpózium kezdetén Levendovszky János tudományos és innovációs rektorhelyettes köszöntötte a közönséget és méltatta a Kar teljesítményét.
Nagy József, a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar dékánja volt az esemény levezető elnöke.
Kiemelt előadást tartott Novák Béla, aki az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének egyetemi tanára, és aki csaknem harminc évig dolgozott a BME Mezőgazdasági Kémiai Technológia Tanszéken, majd Edinburghba, később pedig Oxfordba került, ahol jelenleg is nemzetközi kutatócsoportot vezet.
A kiemelt előadások sorozata folytatódott a következő előadók prezentációjával: Kállay Mihály, a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék vezetője, Mika László, a Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék vezetője, Szarka András egyetemi tanár, a VBK gazdasági dékánhelyettese, Hegedűs László a Szerves Kémia és Technológia Tanszék docense, valamint Gyurcsányi E. Róbert, a Szervetlen Analitikai Kémiai Tanszék docense.
A tudományos szimpózium fiatal szakemberei között bemutatkozott csoportunk (Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia csoport) vezetője, Molnár Mónika adjunktus, aki beszélt a csoportunkban folytatott munka kezdeteiről és jelenlegi kutatási irányvonalairól, eredményeiről a talajremediációtól a bakteriális kommunikációig.
A rendezvény további részletei megtekinthetők a BME VBK weboldalán.
-
Metagenomikai módszerekre alapozott oltóanyagok kifejlesztése policiklikusos aromás szénhidrogének in-situ bioremediációjára, új online monitoring rendszer támogatásával (NKFIH 4283-1/2017VKE_17)
Projekt címe: Metagenomikai módszerekre alapozott oltóanyagok kifejlesztése policiklikusos aromás szénhidrogének in-situ bioremediációjára, új online monitoring rendszer támogatásával
Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap
Program neve: NKFIH „Versenyképességi és kiválósági együttműködések (VKE_17)”
Pályázati azonosítószám: NKFIH 4283-1/2017VKE_17
Projekt futamideje: 2018. 03. 01 – 2021. 02. 28
Projekt típusa: konzorciális
Projekt partnerek: ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft (konzorciumvezető)
Fermentia Mikrobiológiai Kft. (konzorcium partner)
ELTE (konzorcium partner)
BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (konzorcium partner)
Összefoglaló
Ez a projekt egy úgynevezett metagenomikai fejlesztést céloz meg, azaz a természetes környezetből vett mintákban található örökítő anyagot vizsgál szennyezett talajok policiklikus aromás szénhidrogénjeinek lebontására molekuláris biológiai, metagenomikai, és klasszikus mikrobiológiai tudás összefonódásával.
-
„DIFPOLMINE” Diffúzan szennyezett bányászati területek kezelése (Diffuse pollution from mining activities) (LIFE 02 ENV/F/000291)
Projekt címe: „DIFPOLMINE” Diffúzan szennyezett bányászati területek kezelése (Diffuse pollution from mining activities)
Program neve: EU Life
Pályázati azonosítószám: LIFE 02 ENV/F/000291
Projekt futamideje: 2002. 10. 01. – 2006. 12. 31.
Projekt típusa: Demonstrációs projekt
Projekt partnerek:
ADEME ( Franciaország) (Konzorciumvezető)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)
IRH Environment (Franciaország),
Hasselt University (Belgium),
Összefoglaló:
A DIFPOLMINE projekt átfogó célja kidolgozni egy olyan környezeti kockázatmenedzsment módszert a franciaországi La Combe du Saut / Salsigne felhagyott aranybánya területére, mely adaptálható és továbbfejleszthető más bányászati eredetű pontszerű és diffúz szennyezőforrás által szennyezett területre is (http://www.difpolmine.org). A Salsigne-ra kidolgozott DIFPOLMINE módszer adaptálhatóságát és továbbfejlesztését Magyarországon, a Gyöngyösorosziban található felhagyott ólom és cinkbánya diffúzan szennyezett területén demonstráltuk. Ezúton a cél a két terület hasonlóságának és különbözőségeinek feltérképezése és egy területspecifikus környezeti kockázatmenedzsment kidolgozása a La Combe du Saut / Salsigne terület tapasztalatai alapján. A DIFPOLMINE projektben a franciaországi La Combe du Saut területen a pontforrások eltávolítása után maradt és a szétszórt, diffúzan szennyezett nagy területek kockázatcsökkentését dolgozták ki és kivitelezték. Mivel a területen a víz általi erózió a legjelentősebb transzportútvonal a szennyezőanyag (As) számára, a kockázatcsökkentést a területen átfolyó és lefolyó vizek menedzsmentjével és a szennyezett terület fitostabilizációjával oldották meg. A Projekt magyarországi demonstrációs területe, Gyöngyösorosziban, a Mátrában, a Toka patak vízgyűjtőjében a felhagyott színesfémérc bánya pont és diffúz források által szennyezett területe volt. Munkánk során ehhez dolgoztunk ki egy kockázatalapú koncepciót, mely nem csak a diffúzan szennyezett területek, hanem a pontszerű szennyezőforrások menedzsmentjét is felöleli. A koncepció pontszerű szennyezőanyag-forrás szintjéről indult és vízgyűjtő szinten került kidolgozásra térinformatikai modellezés (GIS) segítségével. Modellünk a transzportútvonalakon kívül az érintett környezeti elemeket, valamint a veszélyeztetett területhasználat-specifikus receptorokat is tartalmazza. A domináns kockázatot a víz jelenti, ezért nagy jelentőséget kapott a lefolyó víz terjedési útvonala (runoff). A kockázatot a GIS alapú Terjedési Modell segítségével számítottuk ki. A tényleges kockázatot a teljes terület, valamint az al-területekről származó szennyező anyag kibocsátással jellemeztük. Így lehetőség nyílt az alterületek és szennyező-források rangsorolására. A kvalitatív kockázatfelmérés kvantitatívval párosult. A kvantitatív kockázatfelmérés lépcsőzetes, iteratív, adathiány esetén is használható és PEC/PNEC alapú. Kiszámítható a javasolt kockázatcsökkentési módszer várható eredménye, előrejelezhető a pontszerű szennyezőforrás eltávolításának hatása, illetve a kibocsátás mértékének csökkentése a remediáció célértékéhez viszonyítva. A kockázatcsökkentés célja a területről lefolyó víz mennyiségének csökkentése és a víz minőségének javítása. www.difpolmine.org
-
„LOKKOCK” Helyszín-specifikus kockázatfelmérést támogató új talajvizsgálati módszerek kidolgozása (GVOP-3.11-2004-05-0257/3.0)
Projekt címe: „LOKKOCK” Helyszín-specifikus kockázatfelmérést támogató új talajvizsgálati módszerek kidolgozása
Program neve: Gazdasági Versenyképességi Operatív Program
Pályázati azonosítószám: GVOP-3.11-2004-05-0257/3.0
Projekt futamideje: 2005.01.01 – 2007.12.31
Projekt típusa: Konzorciális
Projekt partnerek:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Konzorciumvezető)
Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
CYCLOLAB Cyclodextrin Kutató-Fejlesztő Kft.
Összefoglaló:
A modern környezetmenedzsment eszköztárában kevés az olyan megbízható, verifikált vizsgálati módszer, amely a vegyi anyagok helyszín-specifikus kockázatának felméréséhez szükséges jellemzők meghatározására alkalmas. Ezt a hiányt pótolta a LOKKOCK című kutatási projekt. A projekt célja a helyszín-specifikus kockázat megítéléséhez nélkülözhetetlen, de még hiányzó módszerek azonosítása, fejlesztése. A metodikák kidolgozásánál és szabványosításánál is fontosabb annak az algoritmusnak a kidolgozása, mely egyértelműen megadja, hogy milyen problémára milyen vizsgálati módszerrel milyen válasz nyerhető. A LOKKOCK projektben előkészítettük ezt a munkát, és a kifejlesztett módszereket a felhasználhatóság, a környezetmenedzsmentben elfoglalt hely és cél szerint is jellemeztük őket.
Kutatásaink célja volt olyan új talajvizsgálati módszerek kidolgozása, amelyek alkalmasak a szennyezőanyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak jellemzésére, felhasználhatóak a szennyezőanyagok ökológiai hatásának, helyszín-specifikus kockázatának mérésére, előrejelzésére. Alapvetően háromféle egymást kiegészítő vizsgálati metodikát fejlesztettünk és alkalmaztunk:
- Fizikai-kémiai módszerek a nehézfémek és a szerves szennyezőanyagok mennyiségi és minőségi meghatározására, megoszlásának, transzportjának jellemzésére,
- Az ökoszisztéma tagjainak minőségi és mennyiségi jellemzése biológiai és géntechnikai eljárásokkal,
- A szennyezett környezeti minta hatásának mérése szilárd fázisú környezeti mintákra kidolgozott interaktív (direkt kontakt) környezettoxikológiai ill. géntoxikológiai tesztekkel.
Az integrált metodikával kapott koncentráció és hatás eredményekből meghatározható a kvantitatív környezeti kockázat, melynek időbeli változása a kockázati profil, melynek felvétele a szennyezett területek menedzsmentje során szükséges döntések közvetlen alapját képezheti.
-
„BANYAREM” Bányászati tevékenységből származó diffúz szennyezőforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal (GVOP-3.1.1.–2004-05-0261/3.0)
Projekt címe: „BANYAREM” Bányászati tevékenységből származó diffúz szennyezőforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkalProgram neve: Gazdasági Versenyképességi Operatív Program
Pályázati azonosítószám: GVOP-3.1.1.–2004-05-0261/3.0
Projekt futamideje: 2005.01.01 – 2007.12.31
Projekt típusa: Konzorciális
Projekt partnerek:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Konzorciumvezető)
Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete
Tatai Környezetvédelmi Rt.
MECSEKÖKO Környezetvédelmi Részvénytársaság
Összefoglaló:
A BÁNYAREM kutatás-fejlesztési projekt bányászati tevékenységből eredő, diffúzan szennyezett területek vagy hosszútávon helyben maradó izolálatlan hulladéklerakatok kockázatának csökkentését és erre alkalmas remediációs technológiák fejlesztését tűzte ki célul. A projekt kockázatalapú, vízgyűjtő szintű és GIS alapú menedzsment koncepción alapszik, amely a szennyezettség felmérését és csökkentését is magába foglalja.
A projekt eredményei:
- Többlépcsős, kvalitatív és kvantitatív kockázatfelmérési módszer bányászati eredetű és más diffúzan szennyezett területekre.
- Vízgyűjtőkre alkalmas GIS alapú kvantitatív kockázatfelmérési módszer: GIS alapú terjedési modell és az azon alapuló szennyezőanyag transzport.
- GIS alapú modellezés kiterjesztése a szilárd fázis eróziójának modellezésére.
- A GIS alapú kvantitatív kockázati modell használata a kockázacsökkentési beavatkozás (korlátozás, remediáció) eredményének számszerűsítésére.
- Az elviselhető kockázathoz tartozó maximális kibocsátási mérték, azaz a remediáció célérték modellezése és kiszámítása a vízgyűjtő bármely pontján.
- Kombinált kémiai és fitoremediációs technológiák fejlesztése, összehasonlítása és kipróbálása nehézfémek oldhatóságának, felvehetőségének, bármilyen úton történő terjedésének csökkentését hosszútávon biztosító technológiákkal
-
„EURODEMO” European Platform For Demonstration Of Efficient Soil And Groundwater Remediation (EuroDemo 003985)
Projekt címe: „EURODEMO” European Platform For Demonstration Of Efficient Soil And Groundwater RemediationProgram neve: FP6 – Global change and ecosystem – Coordination Action
Pályázati azonosítószám: EuroDemo 003985
Projekt futamideje: 2005. 01. 01 – 2007.12.31.
Projekt típusa: Konzorciális
Projekt partnerek: 23 partner http://www.eurodemo.info
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (BME) (Partner)
Összefoglaló:
A projekt célja, európai szinten koordinálni az innovatív, hatékony, talaj- és talajvíz remediációs technológiák menedzsmentjét technológia adatbázis létrehozásával.
-
„MOKKA” Modern mérnöki eszköztár kockázatalapú környezetmenedzsment megalapozásához (NKFP3-00020/2005)
Projekt címe: „MOKKA” Modern mérnöki eszköztár kockázatalapú környezetmenedzsment megalapozásáhozProgram neve: Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok
Pályázati azonosítószám: NKFP3-00020/2005
Projekt futamideje: 2005. 09. 15 – 2008. 12 .15
Projekt típusa: Konzorciális
Projekt partnerek:
Aqua Concorde Vízanalitikai és Víztechnológiai Kft (Koordinátor cég)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA-TAKI)
VITUKI Kht
VITUKI CONSULT ZRt.
CycloLab Ciklodextrin Kutató-Fejlesztő Laboratórium Kft (CycloLab)
DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft. (Digikom)
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)
Összefoglaló:
A környezeti kockázatmenedzsment két oldala – a kockázat felmérése és a kockázat csökkentése – ma már olyan tudományos alapokkal és eszköztárral rendelkezik, mely lehetővé tenné a hatékony, hosszú távú környezetmenedzsmentet. Mégsem élünk ezekkel a lehetőségekkel! A mérnöki innováció egyes lépései során indokoltan vagy indokolatlanul, de egyre több innováció bukik el. Mi akadályozza az innovatív mérnöki eszközök elterjedését, piaci sikerét? A MOKKA projekt célja ezen okok felderítése és a gátló tényezők megszüntetése többlépcsős kutatás-fejlesztéssel, disszeminációval és egy WEB-alapú adatbázissal és döntéstámogatást segítő rendszerrel.
A projekt feladatai, környezeti kockázatmenedzsment jelenlegi mérnöki eszköztárának áttekintése, a hiányok és gyenge pontok azonosítása, egyes hiányok pótlására és a gyenge pontos erősítésére egyedi metodikák és technológiák fejlesztése. További cél a kifejlesztett új metodikákat és technológiákat egyre szélesedő körben összegyűjteni a magyar és az európai fejlesztő köréből, ezeket adatbázisokba gyűjteni, több szempontból értékelni, majd integrálni a kifejlesztett WEB-alapú adatbázisba és döntéstámogató mérnöki rendszerbe, ahol a piaci szereplők, a jogalkotók, a hatóságok, a menedzserek, a kivitelezők és a tulajdonosok könnyűszerrel és közérthető formában elérhetik az információkat.
