Metagenomikai módszerekre alapozott oltóanyagok kifejlesztése policiklikusos aromás szénhidrogének in-situ bioremediációjára, új online monitoring rendszer támogatásával (NKFIH 4283-1/2017VKE_17)

Projekt címe: Metagenomikai módszerekre alapozott oltóanyagok kifejlesztése policiklikusos aromás szénhidrogének in-situ bioremediációjára, új online monitoring rendszer támogatásával

Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

Program neve: NKFIH „Versenyképességi és kiválósági együttműködések (VKE_17)”

Pályázati azonosítószám: NKFIH 4283-1/2017VKE_17

Projekt futamideje: 2018. 03. 01 – 2021. 02. 28

Projekt típusa: konzorciális

Projekt partnerek: ELGOSCAR-2000 Környezettechnológiai és Vízgazdálkodási Kft (konzorciumvezető)

Fermentia Mikrobiológiai Kft. (konzorcium partner)

ELTE (konzorcium partner)

BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (konzorcium partner)

Összefoglaló

Ez a projekt egy úgynevezett metagenomikai fejlesztést céloz meg, azaz a természetes környezetből vett mintákban található örökítő anyagot vizsgál szennyezett talajok policiklikus aromás szénhidrogénjeinek lebontására molekuláris biológiai, metagenomikai, és klasszikus mikrobiológiai tudás összefonódásával.

„DIFPOLMINE” Diffúzan szennyezett bányászati területek kezelése (Diffuse pollution from mining activities) (LIFE 02 ENV/F/000291)

Projekt címe:  „DIFPOLMINE” Diffúzan szennyezett bányászati területek kezelése (Diffuse pollution from mining activities)

Program neve: EU Life

Pályázati azonosítószám: LIFE 02 ENV/F/000291

Projekt futamideje: 2002. 10. 01.  – 2006. 12. 31.

Projekt típusa: Demonstrációs projekt

Projekt partnerek:

ADEME ( Franciaország) (Konzorciumvezető)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)

IRH Environment (Franciaország),

Hasselt University (Belgium),

Összefoglaló:

A DIFPOLMINE projekt átfogó célja kidolgozni egy olyan környezeti kockázatmenedzsment módszert a franciaországi La Combe du Saut / Salsigne felhagyott aranybánya területére, mely adaptálható és továbbfejleszthető más bányászati eredetű pontszerű és diffúz szennyezőforrás által szennyezett területre is (http://www.difpolmine.org). A Salsigne-ra kidolgozott DIFPOLMINE módszer adaptálhatóságát és továbbfejlesztését Magyarországon, a Gyöngyösorosziban található felhagyott ólom és cinkbánya diffúzan szennyezett területén demonstráltuk. Ezúton a cél a két terület hasonlóságának és különbözőségeinek feltérképezése és egy területspecifikus környezeti kockázatmenedzsment kidolgozása a La Combe du Saut / Salsigne terület tapasztalatai alapján. A DIFPOLMINE projektben a franciaországi La Combe du Saut területen a pontforrások eltávolítása után maradt és a szétszórt, diffúzan szennyezett nagy területek kockázatcsökkentését dolgozták ki és kivitelezték. Mivel a területen a víz általi erózió a legjelentősebb transzportútvonal a szennyezőanyag (As) számára, a kockázatcsökkentést a területen átfolyó és lefolyó vizek menedzsmentjével és a szennyezett terület fitostabilizációjával oldották meg. A Projekt magyarországi demonstrációs területe, Gyöngyösorosziban, a Mátrában, a Toka patak vízgyűjtőjében a felhagyott színesfémérc bánya pont és diffúz források által szennyezett területe volt. Munkánk során ehhez dolgoztunk ki egy kockázatalapú koncepciót, mely nem csak a diffúzan szennyezett területek, hanem a pontszerű szennyezőforrások menedzsmentjét is felöleli. A koncepció pontszerű szennyezőanyag-forrás szintjéről indult és vízgyűjtő szinten került kidolgozásra térinformatikai modellezés (GIS) segítségével. Modellünk a transzportútvonalakon kívül az érintett környezeti elemeket, valamint a veszélyeztetett területhasználat-specifikus receptorokat is tartalmazza. A domináns kockázatot a víz jelenti, ezért nagy jelentőséget kapott a lefolyó víz terjedési útvonala (runoff). A kockázatot a GIS alapú Terjedési Modell segítségével számítottuk ki. A tényleges kockázatot a teljes terület, valamint az al-területekről származó szennyező anyag kibocsátással jellemeztük. Így lehetőség nyílt az alterületek és szennyező-források rangsorolására. A kvalitatív kockázatfelmérés kvantitatívval párosult. A kvantitatív kockázatfelmérés lépcsőzetes, iteratív, adathiány esetén is használható és PEC/PNEC alapú. Kiszámítható a javasolt kockázatcsökkentési módszer várható eredménye, előrejelezhető a pontszerű szennyezőforrás eltávolításának hatása, illetve a kibocsátás mértékének csökkentése a remediáció célértékéhez viszonyítva. A kockázatcsökkentés célja a területről lefolyó víz mennyiségének csökkentése és a víz minőségének javítása. www.difpolmine.org

„LOKKOCK” Helyszín-specifikus kockázatfelmérést támogató új talajvizsgálati módszerek    kidolgozása (GVOP-3.11-2004-05-0257/3.0)

  Projekt címe:  „LOKKOCK” Helyszín-specifikus kockázatfelmérést támogató új talajvizsgálati módszerek    kidolgozása

   Program neve: Gazdasági Versenyképességi Operatív Program

   Pályázati azonosítószám: GVOP-3.11-2004-05-0257/3.0

   Projekt futamideje: 2005.01.01 – 2007.12.31

   Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Konzorciumvezető)

Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

CYCLOLAB Cyclodextrin Kutató-Fejlesztő Kft.

Összefoglaló:

A modern környezetmenedzsment eszköztárában kevés az olyan megbízható, verifikált vizsgálati módszer, amely a vegyi anyagok helyszín-specifikus kockázatának felméréséhez szükséges jellemzők meghatározására alkalmas. Ezt a hiányt pótolta a LOKKOCK című kutatási projekt. A projekt célja a helyszín-specifikus kockázat megítéléséhez nélkülözhetetlen, de még hiányzó módszerek azonosítása, fejlesztése. A metodikák kidolgozásánál és szabványosításánál is fontosabb annak az algoritmusnak a kidolgozása, mely egyértelműen megadja, hogy milyen problémára milyen vizsgálati módszerrel milyen válasz nyerhető. A LOKKOCK projektben előkészítettük ezt a munkát, és a kifejlesztett módszereket a felhasználhatóság, a környezetmenedzsmentben elfoglalt hely és cél szerint is jellemeztük őket.

Kutatásaink célja volt olyan új talajvizsgálati módszerek kidolgozása, amelyek alkalmasak a szennyezőanyagok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak jellemzésére, felhasználhatóak a szennyezőanyagok ökológiai hatásának, helyszín-specifikus kockázatának mérésére, előrejelzésére. Alapvetően háromféle egymást kiegészítő vizsgálati metodikát fejlesztettünk és alkalmaztunk:

• Fizikai-kémiai módszerek a nehézfémek és a szerves szennyezőanyagok mennyiségi és minőségi meghatározására, megoszlásának, transzportjának jellemzésére,
• Az ökoszisztéma tagjainak minőségi és mennyiségi jellemzése biológiai és géntechnikai eljárásokkal,
• A szennyezett környezeti minta hatásának mérése szilárd fázisú környezeti mintákra kidolgozott interaktív (direkt kontakt) környezettoxikológiai ill. géntoxikológiai tesztekkel.

Az integrált metodikával kapott koncentráció és hatás eredményekből meghatározható a kvantitatív környezeti kockázat, melynek időbeli változása a kockázati profil, melynek felvétele a szennyezett területek menedzsmentje során szükséges döntések közvetlen alapját képezheti.

„BANYAREM” Bányászati tevékenységből származó diffúz szennyezőforrások kockázatának    csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal (GVOP-3.1.1.–2004-05-0261/3.0)

 Projekt címe:  „BANYAREM” Bányászati tevékenységből származó diffúz szennyezőforrások kockázatának    csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal

 Program neve: Gazdasági Versenyképességi Operatív Program

 Pályázati azonosítószám: GVOP-3.1.1.–2004-05-0261/3.0

 Projekt futamideje: 2005.01.01 – 2007.12.31

 Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Konzorciumvezető)

Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete

Tatai Környezetvédelmi Rt.

MECSEKÖKO Környezetvédelmi Részvénytársaság

Összefoglaló:

A BÁNYAREM kutatás-fejlesztési projekt bányászati tevékenységből eredő, diffúzan szennyezett területek vagy hosszútávon helyben maradó izolálatlan hulladéklerakatok kockázatának csökkentését és erre alkalmas remediációs technológiák fejlesztését tűzte ki célul. A projekt kockázatalapú, vízgyűjtő szintű és GIS alapú menedzsment koncepción alapszik, amely a szennyezettség felmérését és csökkentését is magába foglalja.

A projekt eredményei:

• Többlépcsős, kvalitatív és kvantitatív kockázatfelmérési módszer bányászati eredetű és más diffúzan szennyezett területekre.
• Vízgyűjtőkre alkalmas GIS alapú kvantitatív kockázatfelmérési módszer: GIS alapú terjedési modell és az azon alapuló szennyezőanyag transzport.
• GIS alapú modellezés kiterjesztése a szilárd fázis eróziójának modellezésére.
• A GIS alapú kvantitatív kockázati modell használata a kockázacsökkentési beavatkozás (korlátozás, remediáció) eredményének számszerűsítésére.
• Az elviselhető kockázathoz tartozó maximális kibocsátási mérték, azaz a remediáció célérték modellezése és kiszámítása a vízgyűjtő bármely pontján.
• Kombinált kémiai és fitoremediációs technológiák fejlesztése, összehasonlítása és kipróbálása nehézfémek oldható­ságának, felvehetőségének, bármilyen úton történő terjedésének csökkentését hosszútávon biztosító technológiákkal

„EURODEMO” European Platform For Demonstration Of Efficient Soil And Groundwater Remediation (EuroDemo 003985)

Projekt címe:  „EURODEMO” European Platform For Demonstration Of Efficient Soil And Groundwater Remediation

Program neve: FP6 – Global change and ecosystem – Coordination Action 

Pályázati azonosítószám: EuroDemo 003985

Projekt futamideje: 2005. 01. 01 – 2007.12.31.

Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek: 23 partner http://www.eurodemo.info

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (BME) (Partner)

Összefoglaló:

A projekt célja, európai szinten koordinálni az innovatív, hatékony, talaj- és talajvíz remediációs technológiák menedzsmentjét technológia adatbázis létrehozásával.

http://www.eurodemo.eugris.info/

„MOKKA” Modern mérnöki eszköztár  kockázatalapú környezetmenedzsment megalapozásához (NKFP3-00020/2005)

     Projekt címe:  „MOKKA” Modern mérnöki eszköztár  kockázatalapú környezetmenedzsment megalapozásához

     Program neve: Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Pályázati azonosítószám: NKFP3-00020/2005

Projekt futamideje: 2005.  09. 15 – 2008. 12 .15

Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek:

Aqua Concorde Vízanalitikai és Víztechnológiai Kft (Koordinátor cég)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA-TAKI)

VITUKI Kht

VITUKI CONSULT ZRt.

CycloLab Ciklodextrin Kutató-Fejlesztő Laboratórium Kft (CycloLab)

DigiKom Geodéziai és Térinformatikai Kft. (Digikom)

Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)

Összefoglaló:

A környezeti kockázatmenedzsment két oldala – a kockázat felmérése és a kockázat csökkentése – ma már olyan tudományos alapokkal és eszköztárral rendelkezik, mely lehetővé tenné a hatékony, hosszú távú környezetmenedzsmentet. Mégsem élünk ezekkel a lehetőségekkel! A mérnöki innováció egyes lépései során indokoltan vagy indokolatlanul, de egyre több innováció bukik el. Mi akadályozza az innovatív mérnöki eszközök elterjedését, piaci sikerét? A MOKKA projekt célja ezen okok felderítése és a gátló tényezők megszüntetése többlépcsős kutatás-fejlesztéssel, disszeminációval és egy WEB-alapú adatbázissal és döntéstámogatást segítő rendszerrel.

A projekt feladatai, környezeti kockázatmenedzsment jelenlegi mérnöki eszköztárának áttekintése, a hiányok és gyenge pontok azonosítása, egyes hiányok pótlására és a gyenge pontos erősítésére egyedi metodikák és technológiák fejlesztése. További cél a kifejlesztett új metodikákat és technológiákat egyre szélesedő körben összegyűjteni a magyar és az európai fejlesztő köréből, ezeket adatbázisokba gyűjteni, több szempontból értékelni, majd integrálni a kifejlesztett WEB-alapú adatbázisba és döntéstámogató mérnöki rendszerbe, ahol a piaci szereplők, a jogalkotók, a hatóságok, a menedzserek, a kivitelezők és a tulajdonosok könnyűszerrel és közérthető formában elérhetik az információkat.

http://www.mokkka.hu/

KÖRINFO: Dinamikus információs rendszer a környezethatékony és környezettudatos döntéshozatal szolgálatában (KMOP-3.3.4 C-2008-0005)

Projekt címe:  KÖRINFO: Dinamikus információs rendszer a környezethatékony és környezettudatos döntéshozatal szolgálatában

Program neve: Közép-Magyarországi Operatív Program Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (e-környezetvédelem)

Pályázati azonosítószám: KMOP-3.3.4 C-2008-0005

Projekt futamideje: 2008. 11. 11 – 2011. 01. 27.

Projekt partnerek:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (BME) (Kedvezményezett)

Összefoglaló: 

A KÖRINFO projekt dinamikus, on-line épülő információs rendszer a környezethatékony és környezettudatos döntéshozatal szolgálatában.

A környezetvédelem területén rengeteg az információ és a technológia is rohamos léptekben fejlődik, a rendszerezett és áttekinthető információk azonban nehezen érhetők el. Az évek során modern mérnöki módszereket, eszközöket fejlesztettek ki, melyek a megfelelő környezetmenedzsment által lehetővé teszik annak fenntarthatóságát, a holisztikus szemlélet érvényesülését, de az ehhez kapcsolódó információk sem a széles közvéleményhez, sem a környezetvédelemben érintett szakemberekhez nem jutottak el. Kutatócsoportunk érezte ezt a hiányt, ezért hozta létre az innovatív mérnöki eszköztár adatbázisát tartalmazó weboldalt, mely a szakemberek számára segítséget kíván nyújtani hivatásuk gyakorlásában, a magánembereket pedig támogatja környezettudatos és környezet hatékony döntéseik meghozatalában.

Az oldalon található lexikon a szakkifejezések értelmezéséhez, a környezetvédelem jogi, tudományos és technikai hátteréhez ad segítséget. Az adatbázis olyan hagyományos és innovatív módszerekkel ismertet meg, melyek segítségével mérhető a környezet állapota, károsodása, illetve olyan technológiákkal, melyek segítenek a környezetet egészséges állapotban tartani, vagy ha szükséges “meggyógyítani”.  A térképeken és a képtárakban gyors és szemléletes információt kaphatunk a KÖRINFO területeiről, a döntéstámogatás (DST) gombra kattintva végigvezetnek bennünket egy problémakör jogi hátterének vagy tudományos alapjainak megismeréséhez szükséges útvonalon. Az E-tanfolyamon résztvevők megismerhetik a modern környezetmérnöki munka tudományos és gyakorlati alapjait, mi több, a látogató regisztráció után saját adatait, információit, módszereit és technológiáit a KÖRINFO adatbázis és tudásbázis részévé teheti.

A honlap és adatbázis tartalmát olyan MÁTRIX-ba rendezték, mely a környezeti elemeket és ártalmakat a lehetséges vizsgálati módszerekkel és gyógyítási, tisztítási, kezelési eljárásokkal kombinálja és van egy, a laikusok számára szerkesztett könnyen érthető menüpont is a tartalmak egyszerű, közérthető magyarázatára.

A weboldal tartalma a magyaron kívül részben angolul is olvasható, ez a kétnyelvűség biztosítja, hogy a tudásbázisban összegyűjtött ismereteket a nemzetközi szakmai közösség is fontos információforrásnak tekintse. http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/3

CD FILTER: Xenobiotikumok megkötésére alkalmas nanopórusos szűrőrendszerek előállítása és alkalmazása tisztított szennyvizek újrahasznosítására (TECH-08-A4/2-2008/0161)

Projekt címe: CD FILTER: Xenobiotikumok megkötésére alkalmas nanopórusos szűrőrendszerek előállítása és alkalmazása tisztított szennyvizek újrahasznosítására

Program neve: Nemzeti Technológia Program, A4 Élhető, Fenntartható Környezet

Pályázati azonosítószám: TECH-08-A4/2-2008/0161

Projekt futamideje: 2009. 01. 01 – 2012. 01. 31.

Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek:

CycloLab Ciklodextrin Kutató-Fejlesztő Laboratórium Kft (CycloLab) (Konzorciumvezető)

ORGANICA Környezettechnológiák Zrt. (Organica) (Partner)

Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézet (BAYATI) (Partner)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (BME) (Partner)

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ (ELTE KKKK) (Partner)

Összefoglaló:

Az újabban megismert, vagy felismert káros hatású szennyezőanyagokat az irodalom „emerging pollutants” néven említi. Ezek az anyagok nem szerepelnek a hivatalos szennyezőanyag listákon, a törvényi szabályozás nem tér ki ezekre, pedig nagy kockázatot jelentenek, mivel többnyire nem bomlanak le a természetben, akkumulálódnak az élő szervezetekben (POP, Persistent Organic Pollutants vagy PBT Persistent Bioaccumulative Pollutants). E vegyi anyagok nagy része a gyógyszerek és kozmetikumok közé tartozik (PPCP, Pharmaceutical and Personal Care Products): humán- és állatgyógyászati szerek, illatanyagok, kozmetikumok, fényvédőszerek, étrendi kiegészítők (pl. vitaminok), továbbá növényvédőszerek, amelyek megjelennek a vizekben. Ezek a mikroszennyezők az esetek többségében diffúzan kerülnek a környezetbe, így a levegőbe (pl. PAH vegyületek, dioxinok), mezőgazdaságban használt szerek (növényvédőszerek) a talajba és a talajvízbe, számottevő részük kerül a szennyvízcsatornából ill. szennyvíztisztítókból közvetlenül a talajba, ill. a felszíni vizekbe (pl. gyógyszermaradványok). Mivel ezek az ivóvízben is megjelennek, az ökoszisztémát és ezen belül, az embert is fenyegetik.

A projekt célja új ciklodextrin-tartalmú speciális szűrőrendszerek kifejlesztése három alkalmazásra:

1. Ciklodextrin-tartalmú vízmintavevő szűrők kifejlesztése biológiailag aktív mikroszennyezők monitoringjára.
2. Ivóvízszűrő kifejlesztése háztartási mérető berendezésekhez.
3. Innovatív szennyvíztisztítási technológiai eljárás és szűrőberendezés kifejlesztése, mellyel a már tisztított szennyvízből gyógyszermaradványok, más POP-k, és egyéb szerves mikroszennyezők eltávolíthatók.

“SOILUTIL” Innovatív talajjavítás hulladékokkal (TECH_09-A4-2009-0129)

Projekt címe: “SOILUTIL” Innovatív talajjavítás hulladékokkal

Program neve: Nemzeti Technológia Program, A4 Élhető, Fenntartható Környezet

Pályázati azonosítószám: TECH_09-A4-2009-0129

Projekt futamideje: 2009. 09. 01 – 2014. 01. 31.

Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek:

.A.S.A. Magyarország Kft. (Konzorciumvezető)

Weprot Kft. (Partner)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (Talajtani és Agrokémiai Intézet) (Partner)

Összefoglaló: 

A SOLUTIL projekt, a mérnöki tudományok modern eszköztárának felhasználásával újrahasznosítható anyagok/hulladékok segítségével tervezte javítani a leromlott/szennyezett talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait és egyidejűleg hosszú távon fenntartani a talaj minőségét, javítani az instabil, ingoványos talajok stabilitását termesztőközegek és geotechnikai elemek előállításával.

A SOILUTIL projekt a deponált, nem veszélyes hulladékok környezetbarát hasznosítására innovatív technológiai megoldásokat dolgozott ki léptéknövelt kísérletekben.

Négy technológia szabadföldi demonstrálását, verifikálását és a technológia know-how vagy szabadalom kidolgozását tervezte a projekt. A léptéknövelt kísérletekben kifejlesztett technológiai eljárások a következők: hulladék előkezelő technológiai eljárások, hulladékokat hasznosító és egyben a talajok leromlását kompenzáló technológiák, termőrétegek kialakítását célzó technológiák, geotechnikai konstrukciók, elemek és technológiák.

Ezzel párhuzamosan, a projekt hulladékok hatékony hasznosítását támogató szoftvert fejlesztett, mely a projekt keretében kialakított dinamikusan fejlődő adatbázis adataira épül.

A projektben tervezett kutatás-fejlesztési tevékenység a hazai és nemzetközi szabadalmazott hulladékhasznosítási megoldásokhoz képest újat hozott, mivel a hulladék alkalmazhatóságát nem csak a hulladék, hanem a talaj szempontjából is vizsgálta, figyelembe véve az EU talaj keretirányelv célkitűzéseit. http://soilutil.hu/

„TERRA PRETA” Talajoltóanyag és bioszén kombinált alkalmazása leromlott talajokra (HU09-0029-A1-2013)

Projekt címe: „TERRA PRETA” Talajoltóanyag és bioszén kombinált alkalmazása leromlott talajokra

Támogató: NFFKÜ, Norvég Alap

Program neve: Norvég Finanszírozási Mechanizmus (2009-2014) és NFFKÜ ” Zöld Ipari Innováció” program

Pályázati azonosítószám: HU09-0029-A1-2013

Projekt futamideje: 2014. 07. 01 – 2016. 10. 31.

Projekt típusa: Konzorciális

Projekt partnerek:

BioFil Mikrobiológiai, Géntechnológiai és Biokémiai Kft (Projektgazda)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)

Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (Talajtani és Agrokémiai Intézet) (Partner)

Norvég Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Intézet (Donor projekt partner)

Összefoglaló: 

A Terra Preta Projekt Magyarország kedvezőtlen adottságú talajai közül a könnyű mechanikai összetételű és a savanyú talajok javítását tűzte ki célul, a termőképesség növelése mellett. A hulladékok alkalmazását kedvezőtlen adottságú és szennyezett talajok javítására a BME, valamint az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete évek óta vizsgálja és szorgalmazza (SOILUTIL projekt). Ennek a kezdeményezésnek egy környezethatékony és kiugróan jó fenntarthatósági mutatókkal jellemezhető megoldása a bioszén talajra alkalmazása. A bioszén a stabil széntartalmán kívül, mely a talaj mechanikai, geobiokémiai és élőhely funkciójára egyaránt pozitívan hat, nagy biológiailag hozzáférhető elemfrakcióval rendelkezik, mely a (műtrágyákkal kiegyensúlyozatlanul helyettesített) makro-, mezo- és mikroelemek pótlását szolgálja. A bioszénnel együtt alkalmazott mikrobiális oltóanyagoknak jobb életfeltételeket biztosít a bioszén, az eredmények alapján határozott szinergenciát tapasztaltunk egyes esetekben. A bioszenet és minden leromlott talajt egyedileg kell értékelni és párosítani.           http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/13075