huen

Author Archive

  • “SOILUTIL” Innovatív talajjavítás hulladékokkal (TECH_09-A4-2009-0129)

    LogoSOILUTIL4resizeProjekt címe: “SOILUTIL” Innovatív talajjavítás hulladékokkal

    Program neve: Nemzeti Technológia Program, A4 Élhető, Fenntartható Környezet

    Pályázati azonosítószám: TECH_09-A4-2009-0129

    Projekt futamideje: 2009. 09. 01 – 2014. 01. 31.

    Projekt típusa: Konzorciális

    Projekt partnerek:

    .A.S.A. Magyarország Kft. (Konzorciumvezető)

    Weprot Kft. (Partner)

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)

    Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (Talajtani és Agrokémiai Intézet) (Partner)

    Összefoglaló: 

    A SOLUTIL projekt, a mérnöki tudományok modern eszköztárának felhasználásával újrahasznosítható anyagok/hulladékok segítségével tervezte javítani a leromlott/szennyezett talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait és egyidejűleg hosszú távon fenntartani a talaj minőségét, javítani az instabil, ingoványos talajok stabilitását termesztőközegek és geotechnikai elemek előállításával.

    A SOILUTIL projekt a deponált, nem veszélyes hulladékok környezetbarát hasznosítására innovatív technológiai megoldásokat dolgozott ki léptéknövelt kísérletekben.

    Négy technológia szabadföldi demonstrálását, verifikálását és a technológia know-how vagy szabadalom kidolgozását tervezte a projekt. A léptéknövelt kísérletekben kifejlesztett technológiai eljárások a következők: hulladék előkezelő technológiai eljárások, hulladékokat hasznosító és egyben a talajok leromlását kompenzáló technológiák, termőrétegek kialakítását célzó technológiák, geotechnikai konstrukciók, elemek és technológiák.

    Ezzel párhuzamosan, a projekt hulladékok hatékony hasznosítását támogató szoftvert fejlesztett, mely a projekt keretében kialakított dinamikusan fejlődő adatbázis adataira épül.

    A projektben tervezett kutatás-fejlesztési tevékenység a hazai és nemzetközi szabadalmazott hulladékhasznosítási megoldásokhoz képest újat hozott, mivel a hulladék alkalmazhatóságát nem csak a hulladék, hanem a talaj szempontjából is vizsgálta, figyelembe véve az EU talaj keretirányelv célkitűzéseit. http://soilutil.hu/

    Posted at 2018-02-27 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • „TERRA PRETA” Talajoltóanyag és bioszén kombinált alkalmazása leromlott talajokra (HU09-0029-A1-2013)

    Projekt címe: TERRA PRETA” Talajoltóanyag és bioszén kombinált alkalmazása leromlott talajokra

    Támogató: NFFKÜ, Norvég Alap

    Program neve: Norvég Finanszírozási Mechanizmus (2009-2014) és NFFKÜ ” Zöld Ipari Innováció” program

    Pályázati azonosítószám: HU09-0029-A1-2013

    Projekt futamideje: 2014. 07. 01 – 2016. 10. 31.

    Projekt típusa: Konzorciális

    Projekt partnerek:

    BioFil Mikrobiológiai, Géntechnológiai és Biokémiai Kft (Projektgazda)

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (Partner)

    Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont (Talajtani és Agrokémiai Intézet) (Partner)

    Norvég Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Intézet (Donor projekt partner)

    Összefoglaló: 

    A Terra Preta Projekt Magyarország kedvezőtlen adottságú talajai közül a könnyű mechanikai összetételű és a savanyú talajok javítását tűzte ki célul, a termőképesség növelése mellett. A hulladékok alkalmazását kedvezőtlen adottságú és szennyezett talajok javítására a BME, valamint az MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézete évek óta vizsgálja és szorgalmazza (SOILUTIL projekt). Ennek a kezdeményezésnek egy környezethatékony és kiugróan jó fenntarthatósági mutatókkal jellemezhető megoldása a bioszén talajra alkalmazása. A bioszén a stabil széntartalmán kívül, mely a talaj mechanikai, geobiokémiai és élőhely funkciójára egyaránt pozitívan hat, nagy biológiailag hozzáférhető elemfrakcióval rendelkezik, mely a (műtrágyákkal kiegyensúlyozatlanul helyettesített) makro-, mezo- és mikroelemek pótlását szolgálja. A bioszénnel együtt alkalmazott mikrobiális oltóanyagoknak jobb életfeltételeket biztosít a bioszén, az eredmények alapján határozott szinergenciát tapasztaltunk egyes esetekben. A bioszenet és minden leromlott talajt egyedileg kell értékelni és párosítani.           http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/13075

    Posted at 2018-02-27 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Baktériumok együttműködését befolyásoló ciklodextrin alapú csapdák (OTKA Kutatás)

                  

                    

    Projekt címe: Baktériumok együttműködését befolyásoló ciklodextrin alapú  csapdák

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Program neve: OTKA kutatás

    Pályázati azonosítószám: NKFI 125093

    Projekt futamideje: 2017. 10. 01 – 2020. 09. 30

    Projekt típusa: Kutatás (nem konzorciális)

    Projekt partnerek: Cyclolab Ciklodextrin Kutató-Fejlesztő Kft. (Kutatóhely)

    BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Közreműködő)

    Összefoglaló: A baktériumpopulációk egyedei közötti együttműködés tipikus formája a quorum sensing (QS), mely jelzőmolekulák kibocsátása és érzékelése útján ad információt a közösség tagjainak az egyedsűrűségről. Ez teszi lehetővé, hogy a baktériumok közösségként (kvázi többsejtű szervezetként) működjenek. Bizonyos sejtkoncentráció felett kezdődik a biofilmképzés, toxinok, virulenciafaktorok közös termelése, antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség (rezisztencia) kifejlesztése, egyes fajoknál fény kibocsátása (biolumineszcencia), stb. A QS a sejtsűrűségről folytatott kommunikáció. A Gram negatív baktériumok N-acil-L-homoszerinlaktonok (AHL), a Gram-pozitív baktériumok bizonyos peptidek kibocsátásával jeleznek. Kutatásunk célja a jelzőmolekulák megkötésére képes ciklodextrin (CD)-alapú csapdák kifejlesztése, hogy ezáltal gátoljuk a baktériumok együttműködését, pl. a biofilmképzést, fénykibocsátást, fertőzőképességét. Egy sor CD-származékot állítunk elő és próbálunk ki különféle bakteriális tesztekben: monomereket és polimereket, pozitívan és negatívan töltött származékokat, hosszabb-rövidebb alkilláncokkal, esetenként fluoreszkáló csoportokkal is dekorálva.
    Kifejlesztünk egy egyszerű szűrővizsgálatot a fényt kibocsátó A. fischeri baktériummal, és ezzel tanulmányozzuk első lépésben a különféle CD-származékokat.
    Kölcsönhatás-vizsgálatokat is végzünk, hogy mélyebben értsük a CD-alapú csapdák működését, és hogy találjunk különösen hatékony származékokat a gyűrű üregének mérete, töltése, a szubsztituensek minősége és száma tekintetében.

    Posted at 2018-02-27 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Vörösiszap hatása homoktalajok mikrobiális aktivitására (OTKA PD115871)

    Projekt címe: Vörösiszap hatása homoktalajok mikrobiális aktivitására

    Program neve: OTKA PD

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: PD 115871

    Projekt futamideje: 2016.01.01. –  2017.12.31.

    Projekt típusa: Posztdoktori projekt (nem konzorciális)

    Projekt partner: BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Kutatóhely)

    Összefoglaló: A vörösiszap, amely egy ipari melléktermék, újrahasznosítható talajjavító anyagként homoktalajokban. Az eddigi kutatások azonban főként a vörösiszapnak a talajok fizikai és kémiai tulajdonságaira gyakorolt hatásával foglalkoztak és nem vizsgálták a talaj mikrobiális aktivitásában bekövetkező változásokat. A projekt fő célkitűzése, hogy tisztázza a vörösiszapnak a talaj mikroflórájának aktivitására gyakorolt hatásait a kezelt homoktalajokban, és hogy azonosítsa a rövid és közepes távú változásokat a mikrobiális aktivitásban és a mikrobiális közösség szerkezetében. További cél a vörösiszap saját mikroflórájának vizsgálata.

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Vörösiszap hatása a talaj biótára (OTKA PD_16)

    Projekt címe: Vörösiszap hatása a talaj biótára

    Program neve: OTKA PD_16

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: PD 121172

    Projekt futamideje: 2016.10.01. –  2019.09.30.

    Projekt típusa: Posztdoktori projekt (nem konzorciális)

    Projekt partner: BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Kutatóhely)

    Összefoglaló: A vörösiszap a timföldgyártás mellékterméke, többféle újrahasznosítása lehetséges, melyek közül az egyik az agronómiai hasznosítás, például homoktalajok javítására. Ugyanakkor ma még keveset tudunk a vörösiszapnak a talaj biológiai aktivitására gyakorolt hatásáról. A projekt fő célja az, hogy megértsük, hogy a vörösiszap hogyan hat a talaj biota aktivitására és életkörülményire. Igyekszünk meghatározni az összefüggéseket a kezelt homokos talajban rövid és hosszú távon lejátszódó fizikai, kémiai és biológiai változások között

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Bioszén felületkémiai és fizikai jellemzőinek talajbiológiai hatásai különböző bioszén-talaj rendszerekben (OTKA Kutatás)

    Projekt címe: Bioszén felületkémiai és fizikai jellemzőinek talajbiológiai hatásai különböző bioszén-talaj rendszerekben

    Program neve: OTKA Kutatás

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: NKFI120464

    Projekt futamideje: 2016.11.01 – 2019.10.31.

    Projekt típusa: Kutatás (nem konzorciális)

    Projekt partnerek: BME, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék (Kutatóhely)

    Összefoglaló: A szakirodalomban jelenleg kevés információ lelhető fel a bioszén fizikai-kémiai tulajdonságainak talajközösségre gyakorolt hatásáról.
    Pályázatunk fő célja, ehhez kapcsolódva, kölcsönhatások elemzése és összehasonlító értékelése különböző bioszén-talaj rendszerekben, különös tekintettel a bioszén felületkémiai valamint fizikai jellemzőinek  talajbiótára gyakorolt hatásaira. Olyan alapfolyamatok felderítését célozzuk meg, amelyekkel a bioszén befolyásolja a talaj tápanyag- és vízgazdálkodását, szerkezeti jellemzőit továbbá élőhely funkciójának ellátását a mikroorganizmusok, növényi gyökerek és talajlakó állatok számára.

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • „SCALE” Szkandium vegyületek és szkandium alumínium ötvözetek előállítása európai fémipari melléktermékekből (H2020-EU.3.5.3)

    Projekt címe: „SCALE” Szkandium vegyületek és szkandium alumínium ötvözetek előállítása európai fémipari melléktermékekből (Production of Scandium compounds and Scandium Aluminum alloys from European metallurgical by- products)

    Program neve: H2020-EU.3.5.3

    Támogató: Európai Unió

    Pályázati azonosítószám: ID: 730105

    Projekt futamideje: 2016.12.01. – 2021.05.31.

    Projekt típusa: konzorciális

    Projekt partnerek: Konzorcium: http://cordis.europa.eu/project/rcn/206331_en.html

    Összefoglaló: 

    A projekt fő célkitűzése az Európai Unió területén található, nagy szkandium tartalmú hulladékok, kiemelten 100-150ppm Sc-ot tartalmazó vörösiszap (alumíniumgyártás hulladéka), valamint 50-100 ppm Sc-ot tartalmazó savas TiO2 gyártási hulladék hatékony hasznosítása Sc kinyerésre. Ezek a szkandium tartalmú hulladékok hatékony technológiai megoldásokkal, hozzájárulhatnak a repülőgépgyártó és a high-tech ipar számára nélkülözhetetlen Sc igény kielégítésére EU szinten. A cél elérése érdekében a projekt innovatív technológiákat fejleszt az említett hulladékokban található Sc kinyerésére, továbbá Sc-Al ötvözet gyártására. A technológiafejlesztés mellett fontos szerepet kap ezen technológiák műszaki, gazdasági és környezethatékonyságának értékelése laboratóriumi és ipari léptékben is.

    A szkandium ritkaföldfém, amit bár kis mennyiségben használunk, stratégiai nyersanyaga a modern járműiparnak, emellett a légi, a telekommunikációs ágazatokban, a világítástechnikában és a 3D nyomtatásban is kulcsfontosságú.

    Ugyanakkor, a szkandium termelés jelenleg Ázsiára és Oroszországra korlátozódik. Európában nincs szkandium termelő ipar, viszont sok olyan iparág van, mely Sc tartalmú ipari hulladékot termel. A SCALE projekt kiemelt célkitűzése egy szkandium forrásláncot biztosítani EU szinten az európai repülőgépgyártás és high-tech ipar számára, ezáltal pedig hozzájárulni a nyersanyagimport csökkentéséhez.

    A BME csoport részt vesz a kifejlesztett technológiák fenntarthatóságának felmérésében, valamint az európai szkandium kinyerés- feldolgozóipar alapjainak létrehozásában.

    A fenntarthatóság felmérése témán belül, csoportunk értékeli a technológiák, a használt vegyi anyagok, a termékek, melléktermékek, hulladékok környezeti hatásait direkt kontakt ökotoxikológia tesztek alkalmazásával, továbbá részt vesz a technológiák életciklus elemzésében.

    Kutatócsoportunk kiemelt feladata továbbá a pályázat keretében – az európai szkandium tartalmú hulladékok/melléktermékek nyilvántartását célozva – létrehozni a szkandium tartalmú hulladékok környezetvédelmi adatbázisát az ENFO-MOKKKA adatbázisba illesztve.

    Weboldal: http://scale-project.eu/

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  •  Innovatív technológia kifejlesztése és alkalmazása szerves mikro-szennyezőanyagok eltávolítására (TÉT_FR_16)

    Projekt címe: Innovatív technológia kifejlesztése és alkalmazása szerves mikro-szennyezőanyagok eltávolítására

    Program neve: Magyar-Francia Kétoldalú Tudományos és Technológiai Együttműködés, TÉT_FR_16

    Támogató: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

    Pályázati azonosítószám: TÉT_16-1-2016-0107

    Projekt futamideje: 2017.01.01. –  2018.12.31.

    Projekt típusa: kétoldalú együttműködés

    Projekt partner: École Nationale Supérieure de Chimie de Rennes, L’Equipe Chimie et Ingénierie des Procédés, https://www.ensc-rennes.fr/recherche/equipe-cip/

    Összefoglaló: A projekt célja hatékony biodegradációs módszerek kidolgozása mikro-szennyezőanyagok vízből történő eltávolítására. A célvegyületek elsősorban gyógyszerhatóanyag maradványok, melyek bár a vizekben csak kis mennyiségben (μg/l vagy ng/l) vannak jelen, mégis specifikus káros hatásokat okozhatnak sejt- és molekuláris szinten. Cél bioaugmentációs technológia alkalmazása exogén törzsek vagy mikrobiális közösségek felhasználásával.

    Posted at 2017-12-11 » By : » Categories : Korábbi projektek »
  • Részt vettünk az ICEEM09 konferencián, Bolognában

    A BME ABÉT Környezeti Mikrobiológia és Biotechnológia (KMBCS) csoportja 4 előadással vett részt a 9. Nemzetközi Környezetmérnöki és Környezetmenedzsment Konferencián (ICEEM09) Bolognában, 2017. szeptember 6. – 9. között.

    Ebben az évben a konferencia (ICEEM09), a gazdasági fejlődés új európai paradigmáira, a körkörös gazdaság és környezeti fenntarthatóság témára koncentrált, az alábbi 6 témakörben:

    1. Környezeti biotechnológia a körkörös gazdaságban
    2. Víz és szennyvíz: technológiák, visszaforgatás és értékesítés
    3. Fenntartható hulladékgazdálkodás, valamint fenntartható vegyi anyag, anyag, és energia felhasználás
    4. Fenntarthatóság felmérése és öko-innováció
    5. Új anyagok alkalmazása a környezetben és energia nyersanyaként
    6. A környezeti szennyezettség monitoringja és modellezése

    A ICEEM09 konferencia programja megtekinthető a csatolmányban és itt.

    A KMBCS csoport 3 bioszenes és 1 vörösiszapos témával vett részt a konferencián.

    • Molnár Mónika bemutatta a bioszenek előszűrésére, rangsorolására alkalmazott komplex felmérési metodikát az alábbi előadásban:
      “Mónika Molnár, Viktória Feigl, Emese Vaszita, Katalin Gruiz, Éva Farkas: Screening and ranking methodology applied to biochars aimed at soil improvement”
    • Farkas Éva ismertette az előszűrés eredményeként kiválasztott bioszenekkel végzett hosszú-távú talaj-mikrokozmosz kísérlet eredményeit az alábbi előadásban:
      “Éva Farkas, Viktória Feigl, Éva Ujaczki, Ildikó Fekete-Kertész, Mária Tolner, Emese Vaszita, Katalin Gruiz, Mónika Molnár: Microcosm incubation study for monitoring the mid-term effects of biochar on acidic sandy soil”
    • Vaszita Emese, beszélt a bioszén, mikrobiális oltóanyag és komposzt savanyú homoktalajra gyakorolt komplex hatásairól 60 napos tenyészedényes kísérlet alapján, az alábbi előadásban:
      “Mónika Molnár, Virág Kordisz, Emese Vaszita, Nikolett Uzinger, Márk Rékási, József Kutasi, Viktória Feigl, Mária Tolner, Katalin Gruiz, Éva Farkas: The effect of biochar combined with PGPR and compost on an acidic sandy soil – a pot experiment”
    • Feigl Viktória, mikrokozmosz kísérlet alapján beszélt a vörösiszap talajbiótára gyakorolt hatásáról homoktalajban, az alábbi előadásban:
      “Viktória Feigl, Ivett Kerekes, Éva Farkas, Mónika Molnár: The effect of red mud on the soil biota in sandy soils – a microcosm experiment”

    Posted at 2017-09-11 » By : » Categories : Friss hírek »